Pozitív pszichológia dióhéjban

Ismerd meg és próbáld ki

a pozitív pszichológiát

az alábbi videóval!

A pozitív pszichológia

Kialakulása, témái

  • a humanisztikus pszichológiából ered, a pozitív pszichológia kifejezést szükséglethierarchiás Maslow használta először az 1950-es években.
  • fő témája a boldogság, és hogy az orvosi értelemben normális, tehetséges vagy éppen zseniális emberek hogyan élhetnek minél boldogabb, teljesebb életet
  • a pozitív érzelmekkel, tulajdonságokkal, biológiai adottságokkal, pozitív kapcsolatokkal és pozitív intézményekkel foglalkozik
    • nem összetévesztendő a pozitív gondolkodás irányzatával, amely szintén a boldogság témáját állítja középpontba, viszont inkább spirituális megközelítés.  A két szemlélet sokban hasonlít, hiszen mindkettő az 1950-es évektől kezdve lett népszerű, módszerük pedig a  beszélgetéssel történő gyógyítás.
  • egyik tipológiája (Seligman tollából) a boldogság három fajtáját (a boldogsághoz vezető háromféle utat) különbözteti meg
    • a kellemes élet: örömökkel, élvezettel, pozitív érzelmekkel teli élet
    • a jó élet: flow-dús időtöltés, a képességeink rendszeres csúcsra járatása (nagyjából a Maslow-i “kompetencia” szükségletét elégíti ki
    • a jelentésteli élet: egy magunkat meghaladó, nagyobb cél irányában állított élet

Módszerei, eljárásai

  • módszere a pozitív érzelmekre, erősségekre és erényekre alapoz
  • tudományos eredményekre (mérésre) alapozott módszertanát hatékonyan és felelősen kívánja használni
  • a pozitív terapeutai attitűd (mint a pozitív pszichológia hozadéka), minden terápiás és segítő irányzatban alapvető módszertani elemmé vált
  • szempontjai, eljárásai többek között:
    • megoldásközpontú megközelítés
    • családterápia
    • humanisztikus terápia
    • coaching
    • hipnózis, relaxáció
    • appreciative inquiry

Korlátai, kritikái

  • a pozitivitás félreértése miatt kialakult a “Smile or die” kultúra: mivel a negatív hozzáállásunk és hangulatunk oka mi magunk vagyunk, egymást hibáztathatjuk azért, mert a másik rosszkedvű, ahelyett, hogy segítenénk neki
  • a munkahelyen ez azt jelentheti, hogy aki nem jókedvű, az nem jó dolgozó / érdemes megvizsgálni a szervezetfejlesztési projekteket aszerint, hogy az alakuló kultúra mindfulness (a pillanat átélése, jelen-lét) vagy cheerfulness (az abba vetett irreális hit, hogy minden a lehető legjobb és a legjobb is lesz: a mosoly kultúrája) irányt vesz
  • a pozitív gondolkodás a betegségek kizárólagos lelki eredetében hisz – így gyógymódja is mentális, szellemi, ami egy gerincsérv esetén például akár veszélyes / végzetes is lehet (vö: az orvostudomány és a pszichológia a testi és lelki tényezők kölcsönhatásaiban hisz)

Az önmarcangolási technika

kép