a humanisztikus pszichológiából ered, a pozitív pszichológia kifejezést szükséglethierarchiás Maslow használta először az 1950-es években.
fő témája a boldogság, és hogy az orvosi értelemben normális, tehetséges vagy éppen zseniális emberek hogyan élhetnek minél boldogabb, teljesebb életet
a pozitív érzelmekkel, tulajdonságokkal, biológiai adottságokkal, pozitív kapcsolatokkal és pozitív intézményekkel foglalkozik
nem összetévesztendő a pozitív gondolkodás irányzatával, amely szintén a boldogság témáját állítja középpontba, viszont inkább spirituális megközelítés. A két szemlélet sokban hasonlít, hiszen mindkettő az 1950-es évektől kezdve lett népszerű, módszerük pedig a beszélgetéssel történő gyógyítás.
egyik tipológiája (Seligman tollából) a boldogság három fajtáját (a boldogsághoz vezető háromféle utat) különbözteti meg
a kellemes élet: örömökkel, élvezettel, pozitív érzelmekkel teli élet
a jó élet: flow-dús időtöltés, a képességeink rendszeres csúcsra járatása (nagyjából a Maslow-i “kompetencia” szükségletét elégíti ki
a jelentésteli élet: egy magunkat meghaladó, nagyobb cél irányában állított élet
Módszerei, eljárásai
módszere a pozitív érzelmekre, erősségekre és erényekre alapoz
tudományos eredményekre (mérésre)alapozott módszertanát hatékonyan és felelősen kívánja használni
a pozitív terapeutai attitűd (mint a pozitív pszichológia hozadéka), minden terápiás és segítő irányzatban alapvető módszertani elemmé vált
szempontjai, eljárásai többek között:
megoldásközpontú megközelítés
családterápia
humanisztikus terápia
coaching
hipnózis, relaxáció
appreciative inquiry
Korlátai, kritikái
a pozitivitás félreértése miatt kialakult a “Smile or die” kultúra: mivel a negatív hozzáállásunk és hangulatunk oka mi magunk vagyunk, egymást hibáztathatjuk azért, mert a másik rosszkedvű, ahelyett, hogy segítenénk neki
a munkahelyen ez azt jelentheti, hogy aki nem jókedvű, az nem jó dolgozó / érdemes megvizsgálni a szervezetfejlesztési projekteket aszerint, hogy az alakuló kultúra mindfulness (a pillanat átélése, jelen-lét) vagy cheerfulness (az abba vetett irreális hit, hogy minden a lehető legjobb és a legjobb is lesz: a mosoly kultúrája) irányt vesz
a pozitív gondolkodás a betegségek kizárólagos lelki eredetében hisz – így gyógymódja is mentális, szellemi, ami egy gerincsérv esetén például akár veszélyes / végzetes is lehet (vö: az orvostudomány és a pszichológia a testi és lelki tényezők kölcsönhatásaiban hisz)