Flow és a pozitív gondolkodás / 2. rész

A cikk előző részében megnéztük, mi a „flow” kifejezés eredeti jelentése, és láttuk, hogy ezt bizony más az ókori görögök is megmondták. Akkor viszont:

Miért olyan nagy szám ez?

Az egész flow-téma attól új és nagyszerű, hogy a flow-t, ezt a többé-kevésbé ismert jelenséget tudományos alapossággal kutatta és elemezte. Csíkszentmihályi a maximális számszerűsíthetőség érdekében kitalálta az „élményértékelő mintvaételi eljárás” (Experience Sampling Method / ESM) módszerét. A kísérlet résztvevőire egy-egy  csipogót szerelt, ami véletlenszerű időzítéssel, napi több alkalommal jelzett. A résztvevők feladata az volt, hogy minden csipogáskor leírják, milyen hangulatban, kivel, hol, mit csinálnak éppen. (Ne feledd, a hetvenes évek elején járunk: a csipogós megoldás tulajdonképpen az első offline mood tracker!)

Az ilyen önkitöltős módszerek viszont mindig torzítanak valamennyire, például azért, mert a vizsgált személy nem real-time-ban, hanem csak utólag nyilatkozik arról mit érzett. Ráadásul egy figyelmeztető csipogás mindig kibillent abból, amit éppen csinálunk (adott esetben pont egy jó kis flow állapotból). A kutatók többek között ezért is döntöttek úgy, hogy számszerű adat ide vagy oda, az ESM még mindig nem elég konkrét. Így aztán elkezdtek néhány még jobban mérhető, három betűs rövidítésekkel elnevezett (EMG, EEG, GBR) fiziológiai jelet vizsgálni.

Vegytiszta flow

Nehéz dolog? Gondolj csak bele! Adott egy vizsgálati személy, akit valamilyen módon flow-ba kell hoznod. Te hogyan csinálnád? A kutatók erre leggyakrabban olyan számítógépes játékokat használnak, mint a Half Life vagy a Tetris. Aztán azt is képzeld el, hogy kutatási alany vagy, és a fejedre meg a bőrödre szerelt csápoktól mozgáskorlátozottan kell teljes flow-ba kerülnöd… A nehézségek ellenére azonban a kutatók máris sok-sok érdekes eredményre jutottak. A legizgalmasabb talán az, hogy flow állapotban a szívritmusunk és az agyunk béta (vagyis figyelmi) aktivitása csökken: miközben egy bonyolult feladatot oldunk meg, a szervezetünk a pihenés jeleit mutatja! (Ha bővebben érdekel a Flow fiziológiája, olvasd el ezt!)

És mit mondanak nekünk ezek a tudományos eredmények a mindennapokra vonatkozóan? Szerintem egyelőre nem sokat. De a flow fiziológiai kutatása még a kezdet kezdetén tart. Az utca embere számára is használható eredmények – reméljük, – hamarosan!

A bűvös háromszög

A flow pszichológiai megközelítése már sokkal közelebb áll a hétköznapi felhasználáshoz: a flow elmélet ilyen értelmezésben a tudat és az élet rendezéséről, az elme uralásától, az örömteli kihívások általi személyes növekedésről, és végső soron a boldog életről szól. A mentális működés ezek szerint három tényezőnek – az „énnek”, a „figyelemnek”, és a „tudattartalmak rendszerének” kölcsönhatásain alapul.

flow háromszög

E bűvös háromszög szerint énünk határozza meg, hogy mit, milyen információkat veszünk fel a körülöttünk lévő világból. (Kísérletek igazolják, hogy a ugyanazt a pénzérmét a szegény gyerekek nehezebbnek érzékelik, mint a gazdagok – jópélda arra, ahogyan előfeltevéseink, vágyaink, vagyis énünk különböző részei befolyásolják azt, ahogyan a valóságot észleljük.) A következő állomás, a tudat pedig már ezekből – az énünk által megszűrt – információkból építkezik. Tudattartalmaink pedig meghatározzák az énünket, és a kör bezárult. Ha – mondja Csíkszentmihályi – képesek vagyunk a figyelmünket egy cél irányába rendezni, akkor kontrollt gyakorolhatunk saját elménk fölött és növelhetjük énünk rendezettségét. Vagyis a saját elménk foglyai vagyunk? Kicsit, de azért nem egészen: a rendszer minden eleme nyitott a külvilágra. Bármelyik elem kis változása (nagy) hatással lehet a folyamat többi tagjára is.

Mi nem a flow?

A pszichológiai leírás fenti háromszöge – a fiziológia három betűs rövidítéseivel ellentétben – olyan hétköznapi kifejezéseken alapul, amiket mindenki ismer, használ és ért. Legalábbis ismer, használ és ért valahogy. Ez a hétköznapiság, könnyen érthetőség biztosan nagy szerepet játszott a flow – vagy anyukája, a pozitív pszichológia – népszerűvé válásában. De mindez sok bosszantó, sőt, káros félreértésekhez vezet. Lássuk most ezeket!

 „A Vonzás törvénye és a Flow kapcsolatban állnak egymással, még ha csak közvetetten is. A Vonzás Törvénye egy általános törvény, mely szerint a “hasonló hasonlót vonz”, míg a flow (a fentiek szerint) a saját, személyes élményünk és állapotunk, melyben a tudat és a tevékenység összemosódik, így könnyen és erőlködés nélkül vonzol be dolgokat – mintha el sem tudnád rontani, amit csinálsz… Az egyik első számú feltétele, hogy flow élményed legyen, az a jó dolgok elvárása. Rá se hederíts arra, hogyan állnak körülötted a dolgok, kezdd az akaratod és SZÁNDÉKOD kinyilvánításával. …Mint sok más dolognál is, itt is a rezgés számít.” (a teljes cikket itt olvashatod)  – (kiemelések tőlem)

Ha visszanézel a flow három (négy) meghatározó elemére – emlékszel még? – komoly ellentmondásokat fedezhetsz fel. Pl: a flow valóban erőlködés nélküli állapot, de önmagában semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy minden akciónk sikerrel jár. (Sőt, a flow állapotban szükséges azonnali visszajelzés ugyanannyira lehet negatív, mint pozitív. A lényeg, hogy formálja viselkedésünket.) A „rá se hederíts arra, hogyan állnak körülötted a dolgok” pedig éppen a visszajelzésekre kihegyezett figyelem szöges ellentéte. Az optimista elvárásoknak pedig távolról sincs közük a flow-hoz… (vagy Te olvastál már erről? írd meg kommentben!)

A „bevonz” kifejezésre 23.000 találatot rak elénk a google, vagyis – mi, magyarok – legalább ennyiszer törekedtünk álmaik pasijának / házának / munkájának megtalálására pusztán a gondolatok és a figyelem fókuszálásának erejével. A pozitív pszichológia a köztudatban egyszerűen „pozitív gondolkodásként” terjedt el. Az optimizmusra törekvés alapjában véve még nem gond, sőt! Az optimista téveszme viszont már az. De hol a határ a kettő között?

Optimistán halok meg!

Tényleg vannak olyan kutatások, melyek szerint az optimizmus, a pozitív hozzáállás megállíthatja a rák terjedését. Az a nézet viszont, hogy a pozitív hozzáállás kigyógyít a rákból, nem csupán leegyszerűsítés, de erős félreértelmezés is. Ugyanígy nem igaz, vagy legalábbis nem bizonyított az sem, hogy a negatív hozzáállás rákot okozna. Igaz, több történetet hallunk olyanokról, akik pozitívan gondolkodtak és túlélték a rákot, mint olyanokról, akik pozitívan gondolkodtak és nem éltek túl (vagy olyanokról, akik negatívan gondolkodtak). Az „anekdota”és az „adat” nem egymást helyettesítő dolgok,  még akkor sem, ha négy betűben megegyeznek. Az egyik gond, hogy a pozitív hozzáállás efféle populáris értelmezéséből kiindulva aztán sokan hülyeségeket csinálnak. 2010-ben például nagy médiavisszhangot kapott egy nő, aki egy Rhonda Byrne (A   Titok c. könyv szerzője) interjú hatására pozitív gondolkodás alapú öngyógyításba kezdett az orvosi kezelés helyett (majd három év múlva meghalt). A tragikus történetek közé sorolhatjuk azokét is, akik nem az életükkel, „csupán” nagy pénzösszegekkel fizetnek mindenféle hatástalan optimista „gyógyító” kurzusért.

A pozitív életszemlélet, optimizmus és hit megőrzése nagy és jó dolog, pláne súlyos betegség vagy más nehéz élethelyzet esetén – mindenképpen javítja az életminőséget és erősíti az immunrendszert.  Az viszont, hogy a pozitív hozzáállás gyógyít –  hiánya pedig megbetegít – nem csak túlzás, de súlyos félreértés (félrevezetés?)is, és egyáltalán nem flow.

Az én hibám

A pozitív pszichológia és a flow elmélet abból indul ki, hogy az egészséges ember alapvetően autonóm lény, önmaga kiteljesítésére, fejlődésre, növekedésre törekszik, és nagyon jól tudja, érti, érzi, mindehhez mire van szüksége. A közfelfogásban mindez valahogy úgy honosodott meg, hogy „Te magad irányítod az életed”. A szlogen – és a nyomában özönlő sok-sok motivációs gondolat, idézet – egyébként jó, tetszik. Ha elolvassuk őket, biccentünk egyet, és nyomjuk a lájkokat. Sokszor viszont ugyanezek a gondolatok az elégtelenség-érzés, a tehetetlenség, a magány és a bűntudat forrásává, fokozóivá válnak. A pozitív gondolkodás „paradigma” szerint ugyanis ha a pozitív gondolkodás meghozza a sikert, akkor a kudarc oka logikusan a megfelelő pozitív gondolkozás hiánya. Vagyis: nem elég, hogy nincs állásom, se pénzem,a szüleim betegek, tulajdonképpen az egészről én tehetek, mert nem vagyok képes pozitívan gondolkodni. Pszichológusként fáj látni, amikor valóban nehéz helyzetben lévő emberek egy kiadós – és jogos – panaszkodás után mosolyt erőltetnek az arcukra: „na de lényeg a pozitív gondolkodás”.

Flow a bármiben

De ha nem pozitívan gondolkodva, akkor mégis hogyan tudod alkalmazni a flow elméletet a mindennapi életedben? A szokásos (és persze egyszerűsítő) „tuti tippek” helyett most maradjunk egy személyre szabott változatnál!

Gyűjts ötleteket a Téged foglalkoztató kérdésekre a flow elmélet négy feltétele mentén! Ha ezeket megvalósítod, se várd, hogy folyamatosan flow-ban leszel – remélem, a cikk elolvasása után már nem is akarsz ilyesmit. Az viszont nem kizárt, hogy egy flow alapú (párkapcsolati vagy munkahelyi, családi, önismereti) diagnózis segítségével tisztábban láthatod  a problémák forrását, és a megoldás irányát is.

A flow négy feltétele bármilyen élethelyzetre tartogat tanulságokat.

A Te kérdésed micsoda?

kérdések

világos cél képességekkel arányos feladat folyamatos és azonnali visszajelzés

fókuszált figyelem

Hogyan javítsak a párkapcsolatomon?
Hogyan találjak örömöt a munkámban?
Hogyan osszam be az időmet?
Hogyan motiváljam a csapatomat?
Hogyan szerezzek örömöt a gyerekeimnek?

A cikket a 2012 decemberi meetoffon elmondottak alapján írtam. Az előadás (jelentős részét) és a hozzá tartozó prezit megnézheted itt:

Prezi: 

Az előadás első része: 

Az előadás második része: