Digitális kompetenciák

Milyen képességekkel kell rendelkeznünk a digitális korban ahhoz képest, amilyenekkel a nem digitálisban kellett? Egy kicsit ugyanolyanokkal és egy kicsit másmilyenekkel is. Aki buta és udvariatlan, az online sem lesz okos és udvarias, de aki okos és udvarias, az jó szándékból is elkövethet hibákat, ha digitálisan járatlan. A digitális állampolgár (vagy netpolgár) az, aki a tevékenységeihez (hatékonyan) használja a netet / digitális technológiákat a saját vagy a közösség céljainak megvalósítása érdekében. (1)

Mielőtt olvasol, mérd fel a digitális kompetenciáidat ezzel a nagyon rövidített kvízzel!

Ha megvan, akkor nézzük, milyen képességekkel érdemes rendelkezned ahhoz, hogy ne tévedj el a digitális sűrű erdejében!

Digitális hozzáférés – ha kütyü van nálad, ne félj használni!

A hozzáférés az egész digitális részvétel alapja, és részben technikai / anyagi jellegű probléma: van-e olyan használható eszközünk, amivel egyáltalán kapcsolódni tudunk a netre. De az anyagi lehetőség vagy a megfelelő készülék birtoklása még nem minden (és hát önmagában nem is kompetencia…). De például merünk-e / tudunk-e

  • magunknak (vagy másoknak) wifit csiholni egy rendezvényhelyszínen
  • regisztrálni az egyes közösségi oldalakra (vagy letölteni az appot hozzájuk)
  • beizzítani egy webkamerát egy baráti beszélgetéshez
  • hinni abban, hogy az internet (és az internetes részvétel) hasznos dolog
  • szembenézni azzal, hogy vannak / lehetnek veszélyei vagy hátrányai is

Tudunk? Nem tudunk? Ha nem tudunk, akkor  akár több kütyü birtokában is élhetünk digitálisan elszigetelten.

Digitális eszközhasználat – ne klopfolj húst kalapáccsal!

A következő lépés, hogy ki tudjuk-e választani, és tudjuk-e eléggé hatékonyan azokat az eszközöket (akár hardvert, akár szoftvert), amik éppen megfelelőek számunkra. Ehhez egyrészt jó ismerni néhány alkalmazást / digitális eszközt, de legalább jó nyitottnak lenni arra, hogy új eszközöket ismerjünk meg. Aki például:

  • szövegszerkesztőben készít táblázatot (táblázatkezelő helyett)
  • ímélben küldi egy dokumentum különböző verzióit (megosztott dokumentum létrehozása helyett)
  • pdf dokumentumot vetít prezentáció gyanánt (prezentáció formátum helyett)
  • megosztott táblázatban vezeti a naptárát (naptárprogram helyett)
  • vagy feltesz egy javarészt lexikális tudást igénylő kérdést ímélben (ahelyett, hogy rákeresne a kérdésére)

az valószínűleg nem túl ügyes a digitális eszközhasználat terén. A kompetencia magas szintje ezzel együtt nem csak azt jelenti, hogy ilyesmiket nem csinálunk, hanem nagyon pontosan tudjuk azt is, hogy miért nem.

Digitális kommunikáció – tele skype-pal nem beszélünk!

Ahhoz, hogy ebben a kompetenciában jók legyünk, érdemes egyrészt tapasztalatból ismernünk néhány digitális kommunikációs eszköz működését, másrészt tudnunk, hogy egy hagyományos beszélgetésben mit illik, és mit nem. Ha ez a kettő megvan, akkor akár házilag is kilogikázhatjuk az online kommunikáció illem- vagy hatékonysági szabályait. (2) Ezek azért nem kőbe vésett szabályok, inkább alakuló, változó szokások, amikről érdemes beszélgetni azokkal, akikkel online (is) kommunikálunk. Például:

  • mit várunk egymástól a közösségi fórumokon, mit ímélben?
  • mit jelent ismerősnek lenni?
  • hogyan éljük túl egy videocset első 15 percét?
  • jó-e és ha igen, hogyan köszönteni szülinapot facebookon?

Akkor is érdemes beszélgetni ezekről a hétköznapi dolgokról, ha az online kommunikáció minden csínját – bínját kened – vágod! Meg fogsz lepődni, hogy mások mennyire másképp kenik – vágják!

Digitális egészség – legyél okos páciens!

Digitális egészség témában leginkább az orvosok felkészültségével, az egészségügyi nyilvántartások digitalizálásával, de még inkább az új orvosi kütyükkel szoktak foglalkozni. Azzal már kevésbé, hogy mit kell tudnunk ahhoz, hogy a szuper kütyüket értelmesen használni is tudjuk. Az átlagember (tehát nem orvos és nem kütyügyártó cég marketingese) készségeit tekintve a digitális egészség legalább négy (kétszer két) dolgot jelent:

  1. Ergonómikus használat – a reálisan fennálló veszélyek kiküszöbölése:
  • Hardver: az egészséges használathoz nem elég tudni, hogy a gép előtt egyenes háttal és nem túl közel a képernyőhöz ülünk. Nézz mélyen a szemedbe: te fölállsz óránként a gép elől?
  • Szoftver: az egészségesre hangolt (testre szabott) digitális környezet olyan, hogy nem idegesít és hátráltat, (nem digitális stresszel): gördülékenyen szolgálja gazdáját. Hogy mennyire tudjuk létrehozni és fenntartani ezt a fajta környezetet, az nem kütyü, hanem képesség kérdése.
  1. Digitális egészségfejlesztés – kevésbé betegen sokkal egészségesebben:
  • Mindannyian használjuk a netet arra, hogy egészségesebben éljünk, legfeljebb nem mindannyian tudunk róla. Az egészséges receptek keresésétől az exceles kalóriatáblázaton át a Runkeeperig minden ide tartozik. A lelki egészség terén ennél a “gyóntató app”-nál nem kell többet mutatnom ahhoz, hogy belássuk: a lehetőségek végtelenek!
  • Mit is kezdenénk magunkkal betegen net nélkül? Tudom, hogy néhány dokit idegesítenek az edukált páciensek. Nekik szerintem nincs igazuk.

Digitális énmegjelenítés – ami nincs a neten, az nem is létezik

Vagy legalábbis nehezebben megtalálható.

Aki “csak úgy elvan a neten”, tehát nem posztol, nem kommentel, nem oszt meg tartalmat, annak a digitális lábnyomából csak a gépek (például a google algoritmusai) olvasnak. Ha viszont van egy ímélfiókunk, közösségi profilunk vagy blogunk, akkor az embertársaink is könnyen észrevehetnek, megnézhetnek minket a neten.

A digitális énmegjelenítés kompetenciája nem azt jelenti, hogy van három blogunk és tizenkét közösségi profilunk. Inkább azt, hogy tudjuk,

  • mi és mennyire látszik rólunk / velünk kapcsolatban a neten, illetve hogy
  • mit és mennyire szeretnénk láttatni magunkról.

Ha pedig ez a kettő különbözik, akkor meg tudjuk tenni azokat a lépéseket, amikkel a kettőt közelíthetjük egymáshoz. Amit biztosan mindannyian szeretnénk: biztonságban lenni a neten. Ezért fontos képesség az is, hogy el tudjuk dönteni, milyen információkat mekkora közönsséggel osszunk meg – és mi az, aminek jobb, ha nem marad nyoma (a neten).

Digitális együttélés – tiszteletet a netpolgároknak!

Ez a kompetencia azt jelenti, hogy tudunk egymást olykor békén hagyva, olykor észrevéve, néha pedig egyenesen segítve együtt lenni másokkal a digitális helyzetekben. Ennek a képességnek a kulcsszava a tisztelet: ha értjük, hogy a profilképek és betűk mögött hús-vér emberek vannak, akik elég sok tekintetben hasonlítanak hozzánk, akkor ennek megfelelően:

  • nem csinálunk velük semmi olyasmit, amivel bántjuk vagy károsítjuk őket (vö: online zaklatás)
  • segítünk, ha azt látjuk, hogy valakit piszkálnak online
  • tiszteletben tartjuk mások szellemi termékeit – nem nyúljuk le azt, amit pénzért árulnak, és nem osztjuk tovább hivatkozás nélkül azt, ami másé (vö: szerzői jog)
  • érvényesíteni tudjuk magunkat és a saját véleményünket a digitális társadalmi párbeszédben

Az együttélés nem feltétlenül együttműködés: inkább digitálisan is békés társadalmi egymás mellett élés a törvény és az általános kulturális normáink betartása (vagy akár tudatos alakítása) mellett.

Digitális hatékonyság – hova is mentettem?

Azt jelenti, hogy a tevékenységeinket ésszerű mennyiségű erőforrás (főleg idő, de akár pénz, kapcsolat) ráfordítása mellett kivitelezzük digitális környezetekben is, illetve felhasználjuk a digitális eszközöket arra, hogy a hétköznapi életünk során hatékonyabbak legyünk. Vagyis nem:

  • fordítunk több időt a megfelelő font kiválasztására egy prezi készítésénél, mint a tényleges tartalom elkészítésére
  • halogatjuk a feladatainkat, például facebook scrollozás segítségével
  • szitkozódunk túl gyakran, hogy “hova mentettem ezt?”

hanem

  • a hetünket / napunkat / feladatinkat (pl. digitális eszközöket is segítségül hívva) megtervezzük
  • a terveket be is tartjuk, és akár online eszközök segítségével rögzítjük is, melyik feladatra mennyi időt szántunk
  • udvariasan későbbre halasztjuk azokat a dolgokat, amik nem kapcsolódnak az aktuális feladatunkhoz

Fontos, hogy a hatékonyság mennyiségi tényező: nem hatékonyan is lehet szuper prezentációt készíteni, és hatékonyan is lehet rosszat. Éppen ezért a hatékonyság nem egyenlő a teljesítménnyel. Csupán annak az egyik (fontos) dimenziója.

Digitális tartalomszervezés – online búzát az ocsútól

A neten (majdnem) minden elérhető, ha tudjuk, hogyan érjük el. Sokan szeretik úgy beállítani, hogy csak “felmegyek a netre, leveszem a tudást”. A net egyrészt bonyolult, másrészt – mint minden médium – különböző érdekek által vezérelt csatorna, ahol ráadásul soha nem látott mértékben dől az infó és az “infó”. A tartalomszervezés képessége azt jelenti, hogy

  • ha szükségünk van valamire, tudjuk hogy hol vagy hogyan keressük
  • meg tudjuk különböztetni az értékest az értéktelentől, megbízható infót a hazugságtól / hülyeségtől
  • szűrni tudjuk, mi érdekel minket
  • az értékest meg tudjuk tartani, ki tudjuk válogatni és rendszerezni tudjuk
  • a jó dolgokat értelmesen felhasználjuk, például úgy, hogy újabb, eredeti tartalmakat hozzunk létre

A szövegértés, a logikus gondolkodás, a médiatudatosság és némi lexikális tudás (!) tehát a neten is nélkülözhetetlenek. (3)

Digitális értékteremtés – a netet mi írjuk

Ha bármelyik fent leírt kompetenciában profik vagyunk, azt egyben azt is jelenti, hogy az adott témában képesek vagyunk (és mondjuk akarunk is) segíteni másoknak. Az értékteremtés képessége viszont kifejezetten arról szól, hogy egy koherens és tudatos értékrend alapján szándékosan hozzájárulunk a (digitális) közösség fejlődéséhez.

A létrehozott érték lehet egy produktum (például egy videó vagy egy írás), de akár egy olyan viselkedés is, aminek ugyan nem marad nyoma, de hozzátesz valamit mások (digitális) életéhez. Ennek a kompetenciának a legmagasabb szintje az, ha valaki mást is rábír arra, hogy értékteremtő (közösségfejlesztő) tevékenységeket végezzen, és ehhez használja fel a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket is.

Hát ezek volnának a digitális korban szükséges és előnyös kompetenciák. Ha szerinted kihagytunk valamit, feltétlenül írd meg levélben vagy kommentben.

A digitális állampolgárság kilences kompetenciamodellje az ELTE PPK ITOK Digiátlis Állampolgárság kutatócsoport műve. A modell részletesebb leírását a 2013-ban megjelent tanulmánykötetünkben olvashatod. A jelenlegi leírás pedig a közös modell átszűrése az én értelmezésemen és gondolataimon – ismeretterjesztési céllal. (4)

(1) Ez a mondat az én “konyhai” definícióm, ami a szerintem a dolog megértéséhez éppen jó. Ha szeretnél jobban belemenni a definíciós problémákba, olvass itt, vagy itt.
(2) Néhány online-csoportkommunikációs alapszabályról korábban itt írtam.
(3) Rheingold írásainál jobbat a témában nem ismerek.
(4) Többek között ezért mertem szinonímaként használni a képesség, készség és kompetencia szavakat, illetve a netpolgárságot és a digitális állampolgárságot.

Ha hivatkozol, idézel, másolsz, inspirálódsz az írásból, akkor: 

Creative Commons

Hozzászólások

hozzászólás